Többéves kutatásaim eredményeképpen olyan eljárást szabadalmaztattam, ami által a fogpótlás a hagyományos módszerek helyett modern, mérésekre alapozott eljárással készíthető meglepően rövid határidő alatt. Az utóbbi oka, hogy a szokásos próbák megspórolhatók, mivel a fogtechnikus olyan készüléken dolgozik, amely a páciensünk állkapocsmozgásait utánozni képes. Így a páciens a fogpótlás készítésének teljes ideje alatt "jelen van".

Hagyományos harapásvétel eredménye szemből CENTROCC-módszerrel vett harapás eredménye szemből     Hagyományos harapásvétel eredménye oldalról CENTROCC-módszerrel vett harapás eredménye oldalról

Egy fogpótlás készítésénél az egyik legfontosabb munkafázis a harapásvétel. A harapásvétel hagyományos módszere szerint felpuhított viaszsáncokat helyeznek a beteg szájába, amit összeharaptatnak. A fogpótlás ennek a pozíciónak megfelelően készül el.

Az állkapocsízületek nagyfokú mozgásszabadsága miatt többféleképpen lehetséges összeharapni. A fogorvos nincs abban a helyzetben, hogy a harapásvétel eredményét ellenőrizhesse, mivel az állkapocsízületek pozíciója, ami ebből a szempontból döntő fontosságú, nem látható.

A hibás harapásnak megfelelően készített fogpótlás a rágóizomzat - főként alvásnál bekövetkező - görcsös feszülését okozza. Ezek káros hatása nem korlátozódik a fogakra és a fogágyra, hanem az általános állapotra is kihat.